Fáradt, csöndes ősz ez, fénytakarót dob rám.Be szívest sétálnék, messze barangolván.Szépség, hogy mennyire fárasztasz már engem.
Mindent bejárok majd, ami fölgyújt, vonz, csal.Van hely, hol csak magunk vagyunk önmagunkkal.Szépség, hogy mennyire fárasztasz már engem.
Bolond a szenvedély, mily bölcs…
