Mindig szeretted a vad óceánt, ember, te vad, vad mint a zivatar. A tengeren vihar ekéje szánt, és lelked is örvényes és fanyar.
Leszállsz kevély, tajtékos mélyibe és csókolod arcát ölelkezőn, gyakran szíved zajától futsz ide, s felejtesz a bőgő, szilaj…