Először sírsz.Azután átkozódsz.Aztán imádkozol.Aztán megfeszítedKörömszakadtig maradék-erőd.Akarsz, egetostromló akarattal –S a lehetetlenség konok falánZúzod véresre koponyád.Azután elalélsz.S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.Utoljára is tompa…

Nézel csak, egy körtefából, egy injekciós tűből.Csak nézel, s én téged rejtezni sem láttalak.Ne hidd, hogy megzavarsz, szeretek én mindentermészeti formát, elviselem az összes tárgyakat. Ma délután elhallgatott a rádió egy percre,ilyenkor nálunk forradalom készül, az…

/Füst Milán emlékére/És minden ismétlődik. S én, aki életemnagy részét ácsorgással töltöttem, s éjjelenteoly gyakran virrasztok ma is, amíg te alszol,mit tudok én, amit te nem? Talánkevésbé félek élni, s nem remélekfutásban lelni menedékre; itt vagy,és itt vagyok, és…

/Lator László fordítása/Ne tágíts magadtól,maradj magaddal.Ki verjen beléd lelketeste, a redőnytki eressze le,ki gyámolítson,ha megdöndül a kapua világ ökle alatt? Ne tágíts magadtól,maradj magaddal.Senki se szólít; csaka szelet hallod. A pacsirta dalaszemébe hazudik a halálnak;a világ csalogat,…

Ma jó volna csak mintha-lennirigócska begytoll ellebegnia háztetők föléegy kémény csücskén fönnakadnicsak egy kicsinység ott maradnis szállni kertek felé Ember voltomról mit se tudnitallabillézve alábuknis hol bőr, csont és izomugrál tiktakol mint az óraegy vén márkusi koporsóbaélő…

Ez a későn lobbanó,gyúlongva-gyúló, gyullanóakarat-szál, miért kell, hogy égjen?Miért lobban fel, ha tudja, elég,és miért gyúlni tűnődik elébb,ha tehetetlen és vétlen?! A fa, a foszfor, meg a kén:részei remegése a soha-énmolekula félsze, a semmikészteti magát lánggá remegni,égni, félni, ugyanúgy,…

Nem mehetek ma Trisztán, nem lehetMost lázasodott be a kisfiamFiúnk hisz szinte biztosan tiédNe sírna úgy rohannék boldogan. Holnap se jó az Marke napja régIlyenkor fürdik kölnit szór magáraHa e napon se hálnék véle mégIgazolást találna gyanújára Holnaputánra a burgund követJelentkezett be…

Például amikor rohantál valahova, belémkarolva,talán hogy el ne szállj a lendülettől, azért,és hogy én ne maradjak le, és időnkéntakkorákat mosolyogtál, mint aki lottón nyert,a kedvenc ételét eszi, süt rá a nap,és szeretik Alaszkától Csepelig;egy frissen töltött transzformátor,…

Vándora lennél e testnek, e szédítő meredeknek?Hallgatás szele, túlélhetetlen álmom pillangója,merre is fordulnál? Állj meg, te konok, pihenj megezen a fekete sziklán, légy pusztaságom lakója.  Vagy úgy vet felszínre a testem, e sötétlő örvény,zabolátlan, földmélyi sodrások táncosaként?Ősidőktől…