Ma jó volna csak mintha-lennirigócska begytoll ellebegnia háztetők föléegy kémény csücskén fönnakadnicsak egy kicsinység ott maradnis szállni kertek felé
Ember voltomról mit se tudnitallabillézve alábuknis hol bőr, csont és izomugrál tiktakol mint az óraegy vén márkusi koporsóbaélő…