Charles Baudelaire . Az ember és a tenger
2018. március 20. írta: piritanapirim

Charles Baudelaire . Az ember és a tenger

Mindig szeretted a vad óceánt, 
ember, te vad, vad mint a zivatar. 
A tengeren vihar ekéje szánt, 
és lelked is örvényes és fanyar. 
 
Leszállsz kevély, tajtékos mélyibe 
és csókolod arcát ölelkezőn, 
gyakran szíved zajától futsz ide, 
s felejtesz a bőgő, szilaj mezőn. 
 
Nagy mélyetek titokzatos, sötét 
ember, szíved se méri fel az ón. 
Tenger, ki látta kincsed özönét? 
Örök titok pecsétje áll azon. 
 
Hiába múlnak új s új századok, 
ma is dühöngtök, mert a harc örök, 
halálra, vérre szomjas lázadók, 
őrült testvérek, szörnyű küszködők!
laurent_rosset.jpg
Kép: Laurent Rosset

A bejegyzés trackback címe:

https://piritanapirim.blog.hu/api/trackback/id/tr8213752352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása