Míg pártfogással a válladra vernek
S vagy szép tehetség és jó gyermek,
Ó, addig senki sem vagy!
Míg csak dícséretet aratsz 
S bántatlanul maradsz:
Hatásod nem nagy.

De, amikor
Már ellened irígyek dühe forr
És szidnak, tépnek ,
Reád uszítanak balga népet,
Ha minden rosszat rád hazudnak,
Sárral dobálnak és lezúgnak,
Árad feléd gúny, szitok, átok 
S húzódnak tőled rongy barátok:

Ha minden hitvány, gyönge, gyáva,
Bízván tömegbe' s nem magába',
Mer aljasul packázni véled,
Nem félve szablyaéled:
Akkor emeld föl a fejed
S bátran fölfelé tekintve,
Parancsolóan intve
Foglalj a jobbak közt helyet,
Ne félj, tágulnak már előled,
Elnémul az irígy had is
Mert érzi-s érezd magad is:
Valaki lett belőled!

Kép: Maya Fiala Grau