Szomorú vagy, hogy „csak” a testedért szeretlek? – Látom, nem tudod, mit érsz te. Minden más csak a föld salakos érce, de tested a fém, mely ősrég is élt, minden élőben újjászülető íz, sejt, amely egy maradt, bár…

Ez is velem történt valamikor:az asztalon rózsa volt,nagy csokor.Ő párnáját ölelve aludt éppen.Lassan a szoba közepére léptem,s elnéztem őt: milyen sovány a válla.S a vázábólegy szál rózsát kirántva,ajándékképp, tolvajmód óvakodva,feje mellé tettem a párna-dombra.És az ajtó sem csikordultmögöttem,és…

Valami még elintézetlen,perben vagyok még önmagammal,fogalmazom a vádbeszédetszorult torokkal, zúgó aggyal,fogalmazom a vádbeszédetmagam-emésztő fényes hőben,én tudom, mennyit mulasztottam,mennyivel több telt volna tőlem. Az emberség volt utam célja,ez volt a fényes, tiszta reggel,igazság, szépség,…

Csikasz kutyák bolyonganak kiverve,követnek, alázattal nézve rád-a volt lakók az új lakónegyedbenemigen visznek macskát és kutyát.A barakkokat szél cibálja széjjel.A hajdanvolt szobákban éjszakamacskák, kutyák lapulnak egyesével,fülelnek: mikor jönnek már haza?A sarokban régi szagok élnek.A…