egy kilakoltatás emlékére
ma csend vagyok
ma utcazaj
ma csöpp öröm
ma szörnyű
baj
ma almacsutka
kiflibél
ma eldobott
nyalókabél
ma roncs vagyok csak
kész tragacs
ma szélvédőre
kent ragacs
ma előrántott
karszalag
egy zebra aki
átszalad
ma bús vagyok és
elesett
ma sajnálatos
baleset
a seb helyén a
sárga heg
a rendelő falán
a teg
ma ronda taknoy
zsebkendő
ma hintán
feledt fecskendő
ma mászókák hideg
vasa
ma anya sápadt-hold
hasa
egy répa ki a
nyúlba hisz
a bank ki minket
sírba
visz
Ma hét
pecsétes tesi-
naci
ma egy lógó
belű
maci
ma csak egy mel-
lékelt ábra
ma a világ
vége
tábla
ma egy spulni
sárgaréz
ma elgépezett
menzapénz
ma leárazott
husika
ma cini-cini
muzsika
ma egy harcos
kedvű
körző
lemészárolt
ellenőrző
elkódorgott
barika
ma egy köldik
karika
ma a folyton
kínzó éhség
ma egy nagyon
príma
pékség
hideg zsírban ülő
lángos
kuka mellé
való vánkos
ma egy kisszék
(rokokó)
ma lerobbant
robogó
Ma egy tonna
pillepalack
ma egy egész
sárga
barack
barátságos fűtött
utca
néni le-föl
hurcolt
cucca
járókelő
csukott szemmel
halottasat
játszó
ember
ma egy szelíd
ma már vad
gesztenyével
kilőtt
pad
ma egy döglött
bála-bálna
ma egy másik
állat álma
ma egy nagyon
rémes érzés
ma egy végér-
vényes
végzés
vakvilágba
nyíló ajtó
vérző
szívű végre-
hajtó
új élet a lomokon
rongyszőnyeg a
homlokon
ma egy törvény
ma már lutri
ma még otthon
ma már
putri
nyári
paplan téli
berek
ma egy földön
alvó
gyerek.
Kép: Kazunori Nagashima