/Lackfi János fordítása/
Szállj le rólam a jövőben,
így szólt a nyelvtanhoz a jelen.
Ne ragozzon senki többé,
se jövőben, se múltban.
Élek majd a pillanatban,
másodpercként, ragozatlan.
jól áll nekem. Megyek világgá.
Időm van. Időm, mint a tenger,
tölthetem, vesztegethetem.
Nyelvtan, szállj le rólam, okés?
Nem kell szabály, komolykodás.
Vagyok. Élek. Lépek. Nyomás!
Kép: Walter Rosenblum