Valamiképp még mindig hiányzol,szerelem csőre, ajtók suhogása,ujjbeggyel összeroppantott kolibri-nyár,felmorduló és egybeforradó rianás.
Rád gondolok, rémült elszakadás,a révülésben, a párna-fuldoklásban,mikor a sóvárgás bányái beomlanak,és az idegek alagútja megtelik…