/Lackfi János fordítása/

Alvás közben mindent értek,
minden világos, remek,
de ki alszik, felébred,
s rögtön, amint felkelek, 
semmit nem értek megint.
Ami egyik fülön bemegy,
kimegy egy másik lyukon,
bugyborogva kioson!
De álmomban (nagyszerű!)
minden pofonegyszerű,
és a sóskalevesemet
gombostűvel befalom. 

Kép: Sivák Zsófia Kata