/Várady Szabolcs fordítása/

Egy kicsit (érzem estém közelít)
megállnék az úton lemenőbe,
e napnyugtában egy órát tündökölve,
édes, míg gyengéd könnyünk hullanék;
jó lenne egy órát maradni még.

Jó lenne egy kicsit maradni még, 
a szerelem, hogy az ne érne véget;
az ifjúság halott bár, úgy enyészett,
meghagyta ifjú vágyát és hitét,
jó lenne egy kisit maradni még.

Jó lenne itt maradni egy kicsit:
szeretők lelke más csillagokon,
ki tudja, egyesülhet-e vajon.
Halál arca nem lehet szép nekik:
jó lenne itt maradni egy kisit. 

Egy kicsit, hogy erősen tartsalak, 
kéz kézben, szív a hű szívhez közel
(ó Krisztus, szomorú szók: "Válni kell!");
így, míg fény elmúlik, sötét lecsap,
egy kicsit még erősen tartsalak.

Mikor fény és homály találkozik:
hátul tört éveink, elől meg a 
végső álom, borzongató csoda-
még ölelnélek, édes, egy kicsit,
mikor esthomály s éj találkozik.

Kép: Larry Clark