Ne szégyenkezz, ne legénykedj,az vagy, aki vagy,se kicsi, se nagy.Ennyire becsült a végzet-legalább egy gyertyafénynekholtig megmaradj.
Egy rész örökkévalóságillet téged is:számláld éveid.Hátadon, mint csiga hátát,viseld szűkös valóságtekervényeit.
Ne hidd, ami lehetetlen,érte szót se szólj.Oldódj…
Még nem tudom, hogy mennyi vagy nekem,ó, hallgat még felőled benn a lélek,mely fátyla von köréd, szerelmesem,s még nem tudom, neked mennyit érek,jósorsodat hozom, vagy tán halálomarany s gyémánt díszét, még nem tudom: új, mézes fájdalomindái közt nehéz utat találnom.
Csak azt tudom, hogy társa…
Elrejtezem füstködszürkeségbe.Igaz, köhögtet.De mögötte senki sem követhetiA távozó lépéseit.
Köhögve és bicegve vonszolódik:Az élet lopja magát.Nem először. Hányszor bújt régen isKödökbe mocsármagánybaHatalmasabb ellenség előlErőt gyűjteni és kivárniAz első alkalmat, első,Ködön átnyilallóRőt…
Nem akarok ordítani, nem a fülhasító ordítozást is elnyeli a falánk századok iszonyú csendje.
Nem építek én ércnél maradandóbb emlékműveket sem: az idő fürge könnyű lépte alatt a szavakból faragott oszlopok is rendre leomlanak.
Barlang sziklafalára …
Ki fény vagyok, homályban éltem,Világ elől elrejtezém:Nagy, ismeretlen messzeségbenMagányosan lobogtam én.
Míg más napok ragyogtak erreS imádta őket mind a nép;Addig szívem nem látta egy se,Nem érzé tiszta, nagy hevét.
Sugaramat nem verte vissza,Magamban égő láng valék;Világomat gyönyörrel…
Tehozzád szólok: Akarat,istenség, kinél nincs különb,tégy magadévá, hadd legyekgőgödhöz méltó tiszta tömb.Légy te a szobrász, eltűrömhogy kivéssen kemény kezedburkomból mely aludni hívs védelme már-már eltemet.
Üthetsz! ha szikrát csihol isa fájdalom vésőd nyomán,széttörni méltóbb fájdalom, mint…
Szeretlek-e? Nem szeretlek!Mint a vadkan esek neked!Mintha gyilkom döfném beléd,úgy hajolok föléd, föléd!Ellenséges pózban fekszünk.Azt hihetnék, verekszünk.Két szemem két bikaszarvaegyenest szemedbe tartva.Semmi irgalom e dühben!Semmi melegség e tűzben!Mint a tigris, úgy tépázlak,keselyű, vájlak,…
Ha például kilépnék az erkélyrőlegy délután, vagy inkább egy éjszaka,gondolatban elbúcsúznék mindenkitől, akitől el kell búcsúznom,akiket szerettem és akik szerettek,szóval csak könnyedén kilépnék,száguldanék lefelé,már bánnám is, hogy ilyen hülyeséget csináltam,és akkor hirtelen…
Most csak ketten vagyunk,díszletünk fátyolos függöny,tikkadt nyár,talán valami bungaló, vagyamerikai filmekből ismertfolyó menti csónakház,tele porral, hálóval.
Gyere, kigombollak.Vékony, fehér ingeden ujjaim.Fent kezdem, első gombodaz elnézésé, hogy le kell tagadjalak.A másodiknál fölnézek a…
Aztán azt mondod, hogy mindegyÉs én hiába küzdök ellene Rám telepszik a beletörődés Próbálom azt mutatni, hogy nekem sem számít De hiába,Együtt és egymás ellen halmozunk hibát hibára.Először a reggeli mosoly tűnik el,Majd az utolsó harapásod nyomaDe az illatod még az orromban van Ezért tartom…