Nézel csak, egy körtefából, egy injekciós tűből.
Csak nézel, s én téged rejtezni sem láttalak.
Ne hidd, hogy megzavarsz, szeretek én minden
természeti formát, ...

/Füst Milán emlékére/
És minden ismétlődik. S én, aki életem
nagy részét ácsorgással töltöttem, s éjjelente
oly gyakran virrasztok ma is, amíg te alszol,
mit ...

/Lator László fordítása/

Ne tágíts magadtól,
maradj magaddal.
Ki verjen beléd lelket
este, a redőnyt
ki eressze le,
ki gyámolítson,
ha megdöndül a kapu
a világ ...

Ma jó volna csak mintha-lenni
rigócska begytoll ellebegni
a háztetők fölé
egy kémény csücskén fönnakadni
csak egy kicsinység ott maradni
s szállni kertek felé

...

Ez a későn lobbanó,
gyúlongva-gyúló, gyullanó
akarat-szál, miért kell, hogy égjen?
Miért lobban fel, ha tudja, elég,
és miért gyúlni tűnődik elébb,
ha ...

Nem mehetek ma Trisztán, nem lehet
Most lázasodott be a kisfiam
Fiúnk hisz szinte biztosan tiéd
Ne sírna úgy rohannék boldogan.

Holnap se jó az Marke napja rég
...

Például amikor rohantál valahova, belémkarolva,
talán hogy el ne szállj a lendülettől, azért,
és hogy én ne maradjak le, és időnként
akkorákat mosolyogtál, mint ...

Vándora lennél e testnek, e szédítő meredeknek?
Hallgatás szele, túlélhetetlen álmom pillangója,
merre is fordulnál? Állj meg, te konok, pihenj meg
ezen a fekete ...

Aztán a szerelem jött, kusza, bizonytalan még:
olyan, mint a kökörcsin halk zamata a szájban,
nem több pár puha fürtnél, melynek mozgása titkon
elkísért a magányba, ...

Fáradt, csöndes ősz ez, fénytakarót dob rám.
Be szívest sétálnék, messze barangolván.
Szépség, hogy mennyire fárasztasz már engem.

Mindent bejárok majd, ami ...